Komoly bajban a Velencei tó - Lovasberényi Magazin

Komoly beavatkozásokra van szükség a Velencei-tavon, jelenleg ugyanis 4 centiméterre vannak a valaha mért legalacsonyabb vízszinttől – mondta el Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1-nek

Siklósi Erika a Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy a nagyobb tavak minőségét és szintjét is folyamatosan ellenőrzik. A Balatonon alacsony a vízállás, de az elmúlt 100 évben hatvan alkalommal is alacsonyabb volt a vízszint a jelenleginél. A Velencei-tavat minden hajnalban levegőztetik és megpróbálják az oxigént dúsítani az élővilág érdekében.

2016-ban brutális összeget kaptak a tó és környezetének fejlesztésére vízminőségének megőrzésére összességében 13 996 501 042 Ft.-ot

A projekt rövid bemutatása

A jelenlegi helyzet és a megoldandó probléma

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Nemzetgazdasági, idegenforgalmi szempontból a Balaton után a második helyet foglalja el. Jelentős célpont mind a belföldi, mind a külföldi turizmus szempontjából. A tó különleges adottságokkal rendelkezik: nádasokkal tarkított sekély vízfelületű, ezért a nyári időszakban gyorsan felmelegszik és fürdőzésre alkalmas állapotát általában hónapokon keresztül megőrzi. Ezért különösen fontos szerepet tulajdonítunk a tó évek óta javuló vízminőségének. Mindezek, illetve az elmúlt években elvégzett vizsgálatok, kutatások rámutatnak arra, hogy a Velencei-tó kedvező állapotának megőrzése fontos nemzetgazdasági cél.

A Velencei-tó körül az 1960-as és 70-es években épült vasbeton szerkezetű partfalak sem környezeti, sem társadalmi-gazdasági szempontból nem felelnek már meg a kor követelményeinek. Többségük elavult, romló állagú és nem megfelelő magasságú.A partfalak jelenlegi műszaki kialakítását, állapotát a tó felső szabályozási szintjének folyamatos emelése, közel 5 km²-nyi nádas kikotrása és partfalhasználat határozta meg.

A környezetvédelmi és ökológiai szempontokból sem megfelelő beton partvédőmű részben izolálja a természeti környezetet a vízfelülettől, így helyi biodiverzitást csökkentő tényezőként a Velencei-tavi víztömeg természetes tisztulásának akadályát képezi, rontja az életközösségek fennmaradásának esélyét. A természetes vízfelület fizikai elzárásával – amely közvetve akadályozza a víztömeg öntisztulását – az ökológiai szempontok mellett az üdülési-turisztikai hasznosíthatóság is sérül.

A fent említett okok miatt, a természetes növénytársulások – például nádasok – védelmét biztosítva indokolt a mesterséges partfalszakasz lehető legteljesebb elbontása. Ahol erre nem nyílik lehetőség, ott tájökológiai szempontok legteljesebb figyelembevétele mellett a partfal fenntartható, komplex rehabilitációja és egységes tervezéssel optimális magasságra emelése szükséges.

A fejlesztés célja és elvárt eredményei

A projekt közvetlen célja a Velencei-tó vízminőségének fenntartható javítása, a part menti területek természet-közeli állapotának magasabb színvonalú megőrzése, biztosítása, illetve környezettudatos rehabilitációja, mindezekkel a Víz Keretirányelvnek megfelelő jó ökológiai állapot fenntartható elérésének biztosítása.

Közvetett módon cél a tóparti szolgáltatások ökoturisztikai szempontú újrapozícionálásának támogatása; és azok környezettudatos használatának és hozzáférhetőségének elősegítése, a környezetminőség komplex és fenntartható fejlesztésén keresztül.

A Velencei-tó maximális vízszintje az érvényben lévő üzemeltetési szabályzat szerint az agárdi vízmérce „0” pontjához (102,62 m B. f.) viszonyított +170 cm, amely egy több lépcsőben kialakult maximális szabályozási szint. A partvédőművek nagy részének magassága és műszaki alkalmassága azonban továbbra is a korábban használatos, alacsonyabb vízszintekhez igazodnak. A magassági hiányok mellett további probléma a meglévő partvédőművek súlyosan leromlott állaga. A projekt során megvalósuló beavatkozások eredményeként a partvédőművek magassági és vízszintes vonalvezetése illeszkedik a hatályos jogszabályokhoz és területhasználatokhoz.