Kecskemét és Békéscsaba mintegy 40 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását 1990-hez képest – erről a két város polgármestere Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában beszélt. Áder János megjegyezte: a kormány döntése szerint a következő 10 évben minden 20 ezernél nagyobb lélekszámú város belső közlekedésében elektromos buszok váltják fel a dízelmeghajtású buszokat. Szólt arról is, hogy a kibocsátott szén-dioxid megkötésére a fásítás a legjobb megoldás.
A volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) kecskeméti és Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) békéscsabai polgármesterrel beszélgetett podcastjában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is elérhető.
Áder János felidézte, az Under2 (2 fok alatt) mozgalomhoz csatlakozó települések, országok vállalták, hogy 2050-re 1990-hez képest 80 százalékkal csökkentik károsanyag-kibocsátásukat. A mozgalomhoz a magyarországi megyei jogú városok is csatlakoztak 2018-ban.
A két polgármester egybehangzóan elmondta: városuk tudja teljesíteni vállalását. Szarvas Péter azonban megjegyezte: a szemlélet, akarat mellett forrásokra is szükség van a cél eléréséhez.
Áder János megerősítette, hogy a károsanyag-kibocsátás megfelelő mértékű csökkentéséhez hazai és uniós forrásokra is szükség lesz.
Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: Kecskeméten egy éve döntés született egy termelő, tároló, felhasználó energiaközösség létrehozásáról. Az új kezdeményezés lényege, hogy az újrahasznosításból termelt megújuló energiát átadják egymásnak a vállalati és lakóközösségek, miután az energiaigények nem egyidőben jelentkeznek, és így nem terhelik a nagy közös hálózatot.
Kitért arra, hogy Kecskeméten napelemekkel látták el a közintézményeket, napelemparkok létesültek, az így termelt energiát az ipari területek helyben használják, a lakosság inkább visszatáplálja a nagy elektromos rendszerbe. A városban már elindult egy olyan újfajta napelem gyártása, amely fóliajellegű, vékony, flexibilis, még műemlék épületeken is használható.
Ezen túlmenően az idén megújult távhőrendszer is működésbe lép. Ehhez a városmag és környezete csatlakozhat szeptembertől. Így a földgázfelhasználás 70 százalékát kiválthatják biomasszával, hulladékfával – tette hozzá a kecskeméti polgármester.
A tömegközlekedés korszerűsítése egy évtizede tart, már 5 évesnél nem régebbi buszok járnak Kecskeméten, a jövő pedig a hidrogén meghajtású buszoké – mondta Szemereyné Pataki Klaudia.
A békéscsabai polgármester, Szarvas Péter a műsorban felidézte: hat éve elindult náluk egy projekt a megújuló energia hasznosítására. Ennek egyik eleme egy 1,3 megawattos napelempark és egy ahhoz kapcsolódó, 2 megawattos akkumulátorház a megtermelt energia tárolására. Békéscsaba közszolgálati fogyasztásának hatodát képes a napelemes rendszer előállítani.
A projekt másik eleme a 2400 méteres mélységből származó, 110-120 fokos termálvíz felhasználása, ami a gázt pótolja számos fogyasztónál – ismertette.
Áder János emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az utóbbi fél évtizedben évről évre megduplázódott a naperőművi kapacitás.
Békéscsabán a tömegközlekedésben jobbára Euro 5-ös minősítésű dízelbuszok közlekednek. A buszok 5 éve még 1,2 millió kilométert tettek meg évente, ez azóta 15 százalékkal, 1 millió kilométerre csökkent, ami a környezetterhelést is mérsékelte, és már tervezik az elektromos meghajtású buszok bevezetését.
Áder János ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kormány döntése szerint a következő 10 évben minden 20 ezernél nagyobb lélekszámú város belső közlekedésében a dízelmeghajtású buszokat elektromos buszok váltják fel.
A volt államfő szólt arról is, hogy a kibocsátott szén-dioxid megkötésére a fásítás a legjobb megoldás. A polgármesterek elmondták, hogy városukban jól állnak a zöldterületek növelésével.
