Az ellenzékiek, véleményformálók és politikusok, óceánnyi karaktert írtak arról mi annak a rendszernek a természete, amiben élünk Magyarországon. Világtendencia, de Magyarországon különösen erős az, hogy a kormánypártok hívei számára minden fekete-fehér, a sajátjaik nem tudnak tévedni, nincsenek közügyek, hiszen minden Orbán Viktorba vetetett hitéleti kérdés, geopolitikai irányok, szakpolitikai álláspontok változnak hirtelen, egy ember szavára.
Mindegy mi és hogyan van, az a lényeg, hogy a miénk legyen. Ez talán az, amit kritizálnak a jelenlegi kormánykurzusban. Egyetértek ezzel a kritikával.
De sajnos az univerzum örök törvényeinek következményeképpen ezt megképezte magának a magyar ellenzék is. Amit a keménymag, a publicisták és az általuk épp erre felkent politikusok mondanak, az hittétel.
Karácsony Gergely nemrég interjút adott az ATV-ben a Budapest-bérlet ügyében. Nem akarok a részletekbe belemenni, az LMP megtette már többször, de ha azt a logika alapvető viszonyaival bántalmazó kapcsolatban álló magyarázkodást, amit a főpolgármester előadott egy államtitkár adta volna elő, az egész ellenzék röhögött volna. Jogosan.
Az LMP azért nem döntött még a főpolgármester-jelöltjéről, mert Budapest egy város, közügyekkel és akkor is ezzel fogunk foglalkozni, ha ez kétoldali kiátkozást jelent.
A Fidesz Budapesttel szemben politizál. Ennek egyszerű, mondhatni óvodás oka van: ha Budapest nem szereti őket, akkor ők sem fogják szeretni Budapestet. Ez a logika káros mindenkinek, a vidékieknek is, hiszen egy pécsinek vagy toronyinak sem lesz attól jobb, ha megszűnik az egységes Budapest-bérlet.
Azon dolgozunk, hogy mi olyan jelöltet állítsunk, a két nagy blokkon kívül, aki Budapestért dolgozik, aki szereti Budapestet, aki ért a város ügyeihez, és aki nem része semmilyen politikai szektának, aki szerint ügyek vannak, amik azok, amik. Egyszer ezzel is megpróbálkozhatnánk.
